1961-től napjainkig több mint 5000 hajó hagyta el a Comar Yachts üzemeit. A márka az egész mediterrán területen ismert, és elfogadott. Az
olaszországi Forliban lévő Sipla üzemben 1961-ben határozták el, hogy üvegszál erősítésű műanyag testű (GRP) hajókat
építenek először Európában. Ekkor senki sem gondolta, hogy ezzel forradalmi változásokat
indítanak el az egész hajóépítő iparban.
Azokban az években az üvegszál
erősítéses technológia még csak kísérleti stádiumban volt és
alkalmazása hazardírozásnak tűnt. A technológia újdonsága komoly feladat elé állította a Siplát, hiszen meg kellett szerezniük az új hajóosztálynak számító, első műanyag testű hajó, a "Flying Junior" hatósági engedélyeit. A testet könnyű fa burkolattal látták el és
barnára festették. Ezek után egy közismert, klasszikus jachtokat építő
üzembe állították be. Amikor a RiNa, az Olasz Hajózási
Regiszter mérnökei műszaki felülvizsgálatnak vetettek alá egy nagy
vitorlást, megkérték őket, hogy egyúttal az eldugott, sötét helyen
tárolt kis dingi hatósági felülvizsgálatát is végezzék el. A mérnökök a
gyár unszolására, nem utolsó sorban az üzem jó hírére alapozva kötélnek
álltak és kissé felületesen ugyan, de megvizsgálták a látszólag
"kicsiny fa ékszert". Ezzel mit sem sejtve messzire vezető úton
indították el a hajóépítőket.
A Sipla Társaság töretlen fejlődésével lefektette a vitorlás tömegsport alapjait. A Van de Stadt által tervezett "Meteor" egy kicsi, gyors és rendkívül életrevaló hajó ugyanazt adta az olaszoknak a tengeren, mint amit a Fiat 600-as
az országutakon: egy könnyen kezelhető, a nyári hétvégék kellemes
családi hajóját, és a téli versenyek vidám eszközét. Az igazi
forradalom a Siplánál a Comet 910-el kezdődött. Ez a hajó rendkívül fontos lépést jelentett a nemzetközi versenyvitorlázásban is. A hajót Van de Stadt, és a fiatal francia tervező, Finot közösen tervezték 1971-ben. A 910-es hírnevét egyrészt a mérnökök és a hajó közti tökéletes összhangnak, másrészről a vízrebocsátást követő Middle Sea Race versenyre történő benevezésének köszönheti: a verseny első napján kitűnt, hogy forradalmi változásokat hordoz magában.
Ma
már tudjuk, miért volt ez lehetséges. A könnyű, szokatlan jövevény
játszva győzte le a korábban győzelmet győzelemre halmozó, nehéz,
nagyobb hajókat. Az első diadalt nagy és tartós kereskedelmi siker
követte: 1971 és 1987 között közel ezer Comet 910 típusú hajó épült. Ennek a sikernek köszönhetően a Sipla a korabeli Európa legmodernebb új üzemeit építhette fel és minden piaci
kényszer nélkül fejleszthette ki az új modelleket. Időközben, még
1971-ben a cég tíz év tapasztalattal a háta mögött felvette a Comar S.P.A. nevet, ami ragyogni kezdett az olasz és az európai tengerek egén. A Comar és Finot együttműködés egyre szorosabbá vált. Gyors és innovatív modellek hagyták el a gyár kapuit, egyre nagyobb piaci sikerrel. A Comar volt az, ami megalapozta és elindította az olasz kishajózás ragyogó korszakát.
A nyolcvanas években a megszokott formák mellett új irányvonalak is megjelentek a Comarnál Doug Peterson és Andrea Vallicelli jóvoltából. Ezekben az időkben hagyományos jegyeket hordozó, de gyors
és rendkívül elegáns modellek születtek. Szinte minden versenyen számos Comet tulajdonos vett részt és rengeteg díjat nyertek
függetlenül attól, hogy milyen jellegű volt a viadal: a club
versenyektől a hosszújáratú versenyekig (mint a Rimini - Korfu - Rimini) mindenütt elismert sikerek kötődnek a Comar jachtokhoz. A Finot által tervezett új Comet 1050 és Comet 460, a Finot - Peterson nevéhez kötődő Comet 375, vagy a Vallicelli által megálmodott Comet 420 az egyre élesedő versenyben követendő példának számítottak. Ezekre
alapozottan a cég gazdasági helyzete is egyre erősödött, Olaszország
vezető hajóépítőjévé vált ezzel együtt jelentősen fejlődött az
export-tevékenység is. A Comar a nyolcvanas évek végére letisztult tervekkel és jelentős projektekkel készült az expanzióra. 1989-ben a Comar 43 ezer négyzetméteren termelt, ebből 16 000 m2 fedett csarnok állt
szolgálatban. Évente 145 hajó hagyta el a gyárat, ahol 160
alkalmazottal évi 11,5 millió GBP bevételt ért el. Ennek az időszaknak
a csúcspontja az volt, amikor a Giro d'Italia a Vela (Olaszországot megkerülő verseny) hivatalos hajójának a Vallicelli által tervezett Comet 333-at választották.
A kilencvenes években mutatta be a Comar azokat az új hajókat, amikre a jelenlegi kínálat is támaszkodik. A
minőség mellett kötelezték el magukat teljes építési folyamatban:
pontosságra törekedtek a tervezőasztaltól a végső szerelésig, a
felhasználásra kerülő anyagok kiválasztásától azok beépítéséig. A
vállalat teljesen újszerű termelési politikát valósított meg. Ez az
akkoriban teljesen új építési technológiák adoptálásával kezdődött,
mint a balsa és termanto-magos héjszerkezet alkalmazása, a vákuum
laminálásos technológia, stb. Ezek felhasználásával készültek el az új
modellek: a tizenhárom méter (43 láb) hosszúságú Genesi három változata, a Cruising, a Racing és a Sport, valamint a gyár új zászlóshajójának számító, 15 méteres (54 láb) Phoenix. A Comar a versenypiacra is tervezett hajókat: a Vallicelli féle "Stradivaria" négyszer nyerte meg a Centomiglia del Garda regattát, és 2001-ben a "Barcelona" osztályában másodikként ért célba.
Időközben a vállalat tulajdonosi köre megváltozott
és a friss vezetés új kihívásoknak nézett elébe. A nyolcvanas évek végi
válság sok tengeri hajózással foglalkozó vállalatot és hajóépítő
műhelyt nehéz helyzetbe hozott. A rossz időszak átvészelése érdekében a
piacon nagy egyesülések történtek és jó néhány gazdasági óriás jelent
meg. Emellett felgyorsultak azok az ipari fejlesztések, amelyeket
korábban a Comar lassan vezetett be innovatív modelljein
keresztül. Franciaországban a kormányzat nyíltan a tömeggyártás
irányába térítette a termelőket. A kilencvenes évek elején a
gazdaságilag felerősített nagyvállalatok piaci támadást intéztek és
kegyetlenül kiszorítottak mindenkit, aki nem tömegtermelésre állt át.
Ez a folyamat a gyártási folyamatok egyszerűsítését eredményezte, ami
véglegesen lezárt egy korszakot. Szerencsére a Comar ki tudta használni a
technológiák fejlesztésében és a hajóépítésben felhalmozott
tapasztalatait, amellyel a dingiktől az egyedi versenyhajókig
bizonyította életképességét, kiváló minőségű termékekkel látva el az
igényes vásárlókat.
Az ezredfordulót átlépve a Comar egy érdekes kisérletebe kezdett. Andrea Vallicelli ötlete alapján megszületett a Comet 51 "család"!
A koncepció azon alapul, hogy egy testfromára három különböző igényt
kielégítő modellt hozzanak létre. Így született meg az egyik leg
elegánsabb cirkáló, a Comet 51 DH, annak kissé sportosítottabb, de még mindig a túrázásra szánt Comet 51 CC és a kifejezetten klub regattákra szánt Comet 51 Sport.
Ez utóbbi modell okozta a legnagyobb meglepetést: a nyitott cockpites,
igazán sportos vitorlás rövid időn belül az egyik legkeresettebb
modellé vált. Stílusával valódi osztályt teremtett: a hajóépítő piac
azonnal követni kezdte a trendet és az olasz versenytársak mellett még
skandináviában is hasonló koncepciójú terveken kezdtek dolgozni. A
siker automatikusan átalakította Comar protfólióját és évről évre újabb taggal bővült a Sport sorozat. 2005-ben a hajógyár elérte eddigi legnagyobb nemzetközi sikerét: a Comet 45 Sport az Év Európai Jachtja díjat nyert, majd két évvel később a Comet 52 RS megismételte a sikert.
Milyen messze vitt minket a szél! A fával álcázott "Flying Junior"-tól
a vákuum technológiával előállított szendvics szerkezetű hajóig
jutottunk, az első úttörő kísérletektől a ma ismert és használt
legmodernebb technológiákig hajóztunk. A szellemiség, ami a minőség és
a hajóépítés művészete iránti elkötelezettségben nyilvánul meg, a
kezdetektől változatlanul hajt minket előre. Emberek, vezetők jöhetnek,
mehetnek, de egy biztos: a Comar név örökké ugyanazt fogja jelenteni!
|